Bejegyzések

2017. Tavaszi Képregény börze - Avagy egy nem képregény rajongó naplója

Kép
Alapvetően nem tartom magam képregény rajongónak… Még. Hazánkban nincs, vagy legalábbis eddig nem volt nagy piaca a képregényeknek. Ezek a rendkívül sokszínű témában és formában kapható kis füzetecskék ugyanis szinte aranyáron kaphatók, ami a vásárlóknak túlságosan, a kiadóknak azonban nem elég drága. Sokáig én is úgy voltam vele, mint körülbelül nyolc éves koromtól lelkes könyvvásárló, hogy egy könyvet hamarabb megveszek, még ha drága is, mivel vastag. Azért 3-600, vagy még több oldal jobban le tud kötni, mint hetven, ami ráadásul szöveget is alig tartalmaz és tele van színes képekkel, ráadásul közel azonos áron kapható. Aztán felvilágosultam. Vagyis a könyv és magazinkiadásban dolgozó egyik barátnőm felvilágosított, miért is kerülnek ezek a többnyire szuperhősökről szóló kis semmiségek ilyen sokba. Ott vannak persze a jogok, amiket a magyar kiadásokhoz ugyanúgy meg kell vásárolni, mint egy könyv esetében, ott van a fordítás és a fényes lapok, amikre ezeket nyomtatják. Az ...

Daemon Black megelevenedik, avagy ilyen volt Pepe Tóth dedikálása

Kép
 A blog címéhez hűen az első bejegyzésem egy igazi őrületnek állít emléket, ez pedig nem más, mint a Daemont megelevenítő népszerű, magyar modell, Pepe Tóth dedikálása. Akik voltak, tudják, akik nem, azok most megtudják, hogy bizony nem volt épp mindennapi esemény. Habár a dedikálás hivatalosan délután négykor kezdődött, a legelszántabb rajongók már déltől a Könyvmoly Pop Up Store előtt várakoztak a West Endben. Én alig néhány perccel négy után értem oda az egyik barátnőmmel, ekkor a sor vége már majdnem az aluljáró felőli bejáratnál kígyózott, mi pedig naivan nem is akartunk hinni a szemünknek, "Ez lenne a sor?" - kérdeztük. Legnagyobb meglepetésünkre pedig a tömeg nemhogy fogyni látszott volna, egyre csak nőtt, a sor pedig nem haladt, a négy órás várakozás felénél már csak makacsságból maradtunk. A szervezők ugyan mindent megtettek a rendezett haladás érdekében, a várakozás azonban így is hosszúra nyúlt, a járókelők pedig egyre csak kérdezgették, hogy kire is vár tulaj...